Vad, konok dac volt bennem
minden új iránt,
Ész, szív bennem minden újat
mindig csak bírált.

Észokok, érvek, tények
nem bírtak vélem,
új emberem felett győzött
az ó szüntelen.

Győzött addig, míg egyszer
a titkos Erő
szélvészként csapott le rám,
földre teperő.

Honnan jött, hová ment?
Azt én nem tudom;
Csak azóta ott járok
már az új úton.

Pünkösdi szél, Te voltál!
Te tetted velem;
a Te munkád mindenütt
csodákat terem.

Újjászültél engem is!
légy érette áldott!
Szüld újjá, Uram, így
az egész világot!

Berek Péter