Keresték Jézust és a templomban megállva így tanakodtak egymás között: „Mit gondoltok, lehet, hogy el sem jön az ünnepre?”

János evangéliuma 11. rész 56. verse

Néhány nappal ezelőtt egy elkeserítő cikket olvastam. Svédországban egy állami cég arra kérte a dolgozóit egy levélben, hogy az ünnepi időszakban ne mondják a „Boldog karácsonyt!” jókívánságot, hanem helyette inkább a semlegesebb „Kellemes ünnepeket!” kifejezés legyen használva. A kérést azzal indokolták, hogy a téli ünnepek számos különböző kultúra és vallás eseményeit foglalják magukba, és ezzel a semlegesebb kifejezéssel nagyobb befogadást és tiszteletet lehet tanúsítani azok felé, akik eltérő nézeteket vallanak. Ez nagyon nemes indoknak tűnik, de a cég vezetői elfelejtenek egy fontos dolgot: a karácsony Jézus születésének az ünnepe. Nem más.

Azt hiszem, hogy a Sátán mindent elkövet, hogy ezt a tényt minél jobban elhomályosítsa. Hadd legyen csak az ember bizonytalan, hogy miről is szól ez az ünnep! Érezze csak minden ember jól magát, kapcsolódjon ki, ünnepeljen csak! De ne Jézust. Ő ne legyen ott az ünnepen.

Hasonló lehetett a jeruzsálemi farizeusok hozzáállása is a nagyhét eseményei előtt, amikor elérkezett a Páska ünnepe. Biztosan nem akarták, hogy ott legyen Jézus az emberek között, akik az ország minden tájáról özönlöttek a városba. Isten szabadítását, kegyelmét és szeretetét ünnepelték, mégsem akarták, hogy a földre szállt Isten ott legyen a saját ünnepén. Fura ellentmondás.

De mi vezetett ide? Az emberi önérdek, hatalomvágy, kapzsiság, önhittség. Jézus egyre ismertebb lett az emberek között, és néhány verssel korábban azt olvassuk, hogy miután feltámasztotta Lázárt a halálból, „sokan hittek benne”. A főpapok a hatalmukat féltve Jézus növekvő népszerűségétől végül arra a döntésre is eljutnak, hogy Jézusnak meg kell halnia.

Szomorú dolog, hogy képletesen ugyan, de a ma embere ugyanúgy meghozza ezt a döntést napjainkban is. Hányan vannak a világban, akik ki akarják törölni Jézust az életükből? Azok, akik egyenesen tagadják Isten létezését, vagy akik nyíltan elvetik a vallási és erkölcsi értékeket, nem csupán figyelmen kívül hagyják Jézust, hanem egyenesen elutasítják Őt. Az ilyen emberek gyakran a tudományra, a rációra vagy a világi eszmék követésére hivatkoznak, miközben megpróbálják eltüntetni mindazt, amit Isten képvisel. Akik a pénzt, a hatalmat, vagy a kényelmet fontosabbnak tartják, mint a lelki értékeket, saját döntéseikkel nap mint nap „megölik” Jézust.

De nemcsak az aktív elutasítás az, ami meghozza ezt a döntést, hanem a passzív hozzáállás is, amikor egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk Őt. Aki nap mint nap elhalad Jézus tanítása mellett anélkül, hogy komolyan elgondolkodna rajta, vagy életében teret adna neki, az szintén elárulja Őt, és azt a döntést hozza meg, hogy „Jézus nem kell nekem”.

A főpapok eljutottak oda, hogy meg akarták ölni Jézust, és azt olvastuk a mai bibliaversben, hogy keresték Őt, de nem találták, ezért tanakodni kezdtek, hogy „lehet, hogy el sem jön az ünnepre?” Ebben a kérdésben érdekes módon ott van a kétely is. Abból fakad, hogy minden zsidó férfinak a Páska ünnepén el kellett mennie a jeruzsálemi templomhoz, hogy áldozatot mutasson be Istennek. Viszont Jézus is tisztában volt vele, hogy ha bemegy a városba, akkor az életére törnek. Vajon lesz‑e elég bátor az Emberfia, hogy szembenézzen a halállal, vagy meghátrál?

Mi már tudjuk, hogy Jézus nem hátrált meg. Sőt, a virágvasárnapi diadalmenetben mutatta meg, hogy nem rejtőzik el azok elől, akik keresik őt. Jézus Krisztus mindenki számára jelen volt azon a napon, és jelen van azóta is minden nap. Ma is, karácsony reggelén.

Hogy eljön‑e Jézus ma az ünnepre? Bizonyosan állíthatom, hogy igen. Sőt, már itt is van. Nem számít, hogy valaki tudomást vesz‑e róla vagy figyelmen kívül hagyja, elutasítja‑e vagy vágyakozik utána, harcol ellene vagy éppen hozzá menekül – Jézus mindenki számára jelen van ezen az ünnepen. Az igazi kérdés valójában az, hogy hozzád eljön‑e Jézus ezen az ünnepen?

Kedves Olvasó! Csak rajtad múlik, hogy ma együtt ünnepelsz Jézussal, vagy ez egy olyan karácsony lesz, ahol a születésnapját ünnepeled, de magát az ünnepeltet nem hívod meg. Karácsony igazi szelleme nem csupán a csillogásról, a ajándékok cseréjéről és a családi összejövetelekről szól. Igazi karácsonyi ajándék Jézus jelenléte az életünkben, amely akkor válik valósággá, ha a mi szívünk is kész befogadni Őt. Ahogyan Betlehemben nem találtak neki helyet a szálláshelyen, úgy a mi szívünkben is ott lehetnek olyan helyek, amelyek nem készek arra, hogy befogadják Őt. De talán mégis van ott egy kicsiny istálló, egy szegényes zug, ahová eljöhet ma hozzád is.

Legyen ez az idei karácsony most ilyen! Engedjük, hogy a mai napon Jézus legyen a központban. Gondolkoztam rajta, hogy hogyan lehetne ezt a karácsonyt Jézust ünnepelve eltölteni. Azt hiszem, hogy az kell hozzá, hogy életünk minden apró részletével kifejezzük, hogy valóban Őt tiszteljük és szeretjük.

Teljen most el ez az ünnep úgy, hogy a nap minden pilla­natában keresd Jézust! Fejezd ki szereteted embertársaid iránt egy kedves szóval vagy egy kis ajándékkal. Nézd el hibáikat, és bocsásd meg ha akarva vagy akaratlanul rosszat tettek ellened! Szánj időt arra, hogy elcsendesedj, és imában fordulj Istenhez, megköszönve neki mindazt, amit érted tett. Olvasd el a karácsony történeteit a Bibliából, és elmélkedj arról, mit jelent Jézus születése te életed számára. Keresd meg azokat a próféciákat is a Bibliában, melyek előre meg­hirdették a Megváltó születését! Hallgass vagy énekelj olyan énekeket, amelyek Jézus születéséről szólnak, így a zene által is Őt dicsőíted. Vegyél részt az istentiszteleteken, hogy Istennel és a gyülekezettel is közösséged legyen, és hívd el magaddal szeretteidet is! Legyen a hited, az odaadásod, az egész lényed ajándék Krisztusnak ezen a napon!