Péterre és Jánosra a sánta meggyógyítása után sok ember figyelni kezdett és több ezer ember megtért. Nem nézték jó szemmel ezt a főpapok és a vének, ezért letartóztatták őket és másnap a nagytanács előtt kellett felelniük. A kihallgatáson hangzik el Péter szájából a vallomás Krisztusról, mely akár az életébe is kerülhetett volna: „nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk”.

Hol tartunk ma mi ehhez képest? Mennyire fontos nekünk Jézus és mennyire tudjuk, hogy rajta kívül nincs más név, aki által üdvözülhetnénk?