Az alábbi írás 49 évvel ezelőtt, 1971. november 1‑jén jelent meg a Békehírnökben. Gerzsenyi Sanyi bácsi arra bíztatta az újság olvasóit, hogy látogassanak el Dömsödre, ahol egy nagyszerű kiállítást tekinthetnek meg. A gyülekezet alakulásának 90. évfordulójára készült gyűjteményre bizonyára sokan emlékeznek még. Talán ez a cikk segít a részleteket is felidézni. Aki pedig nem láthatta élőben, annak szolgáljon ez az írás összefoglalásul.


Legutóbb több mint tíz éve jártam Dömsödön a gyülekezetben; nem is csoda hát, hogy most alig ismertem rá az imaházra. Kívül-belül minden ünnepi tisztaságban ragyog, méltón a kilencvenedik évfordulóhoz.

Egy évtized híján évszázados múltra tekint vissza a dömsödi gyülekezet. Az emlékünnepélyt szeptember 12-én tartották a testvérek, nagyszerű kiállításon idézve a sok-sok küzdelemmel és örömmel tarka régi időket. Épp e kiállítás vonzott engem is most ide.

Aki a kisterembe lép, elakad a szava a meglepetéstől, olyan érdekfeszítő, színvonalas tárlat fogadja. Hordozzuk körül tekintetünket a terem falain, és idézzük hálás szívvel a dömsödi gyülekezet gazdag múltját!

Elsőnek a gyülekezet, illetve körzet missziómunkásai vonják magukra figyelmünket. Ilyen nevek jelzik a keskeny és meredek utat: Seres Sámuel, idős Molnár Sándor, Nagy Pál, Kovács Lajos, Tassi Imre, Bretz Emil, Lázi Sándor, Almási Mihály. Az arcképek alatt határozott meggyőződést hirdető idézet: „A ti munkátok nem hiábavaló az Úrban!” (1Kor 15,58)

Egyedülálló emléket takar a vitrin üveglapja: Seres Sámuel úttörő missziómunkás testvér saját kezűleg írt levelét, lendületes vonalú aláírásával. Érdekes dokumentumok sorakoznak mellette: tagsági igazolványok, áttérési bizonyítványok, küzdelmes időszakokról árulkodó levelek, följegyzések.

Az ének-zene sarok dísze dr. Somogyi Imre testvér levelezése a dömsödi énekkar rádióbeli szereplése ügyében. Az egyik vallásos félóra énekanyagával szolgált annak idején a jónevű és jóhangú dömsödi énekes gárda. Itt láthatunk ma már ismeretlen és szinte idegen énekkari alapszabályt, felvételi kérelmet, énekes-törzslapot, a szigorú énekkari rend tanúit.

A bejárattal szemben díszes, vonzó felirat hirdeti: Soli Deo Gloria! – a 1948-as országos jubileum közismert jelmondata. Alatta hálára buzdító felhívás: „Emlékezzél meg az útról, amelyen hordozott téged az Úr, a te Istened!” (5Móz 8,2)

A jobboldali falon tizenkét tablót találunk, alattuk üveglapok mögött régi emlékeket idéző jegyzőkönyvi részletek, pénzügyi kimutatások, adakozási jegyzékek, tagnyilvántartók, statisztikák, a mai kor hívőire serkentőleg ható, erőt sugárzó kincsek.

A tablók sorrendben a következő témakörök szerint foglalják keretbe az itt-ott megfakult, megsárgult képeket:

Elődeink. – Többek között a Molnár család, a Mohácsi, a Tassi, a Varsányi család, Nagy György és családja.

Képek a gyülekezet életéből. – Fönt annak a Lajos Jánosnak a képe, akinek nagyszalontai házában először vett részt Kornya Mihály a Novák Antal által tartott bibliaórákon.

Körzetünk.

Körzetünk életéből.

Fiúk-lányok.

Vasárnapi iskola.

Közös örömök. – Bemerítési képek, menyegzői ünnepélyek, ezüst- és aranymenyegzős felvételek.

Közös bánat. – Árvíz, temetések, felvételek elhunyt gyülekezeti munkások sírjáról.

Lázi testvérék búcsúztatása.

Konferenciák, kirándulások. – Dömsödiek Tahiban, dömsödi konferenciák, kirándulások Dunaharasztira, Homokszentlőrincre.

Munka – pihenés. – Lelkipásztorlakás építése, imaház-tatarozás, nyaraló családok Dömsödön, mint például Szabadi bácsiék, a Steiner család, a Marosi család, a Cserhalmi család.

A bejárattól jobbra egy asztalon régi tárgyak idézik az elődöket, a régmúltat. Idős Molnár Sándor sokat olvasott, megkopott bibliája, mellette hű segítője: kifényesedett görbebotja. Itt találjuk a gyülekezet régi úrvacsora-készletét, egy jókora anyakönyvet, Tassi Imre testvér tárogatóját, bibliáját és díszes karmesteri pálcáját.

Érdemes áttekinteni azt a hosszú felsorolást, mely a dömsödi (régebben dabi) körzet állomásait összesíti, egybefoglalva a 90 esztendő során látogatott gyülekezeteket:

Majosháza, Áporka, Ócsa, Kiskunlacháza, Perkáta, Rácalmás, Ráckeve, Tass, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Fehéregyháza, Dunavecse, Kisapostag, Apostag, Solt, Fülöpszállás, Tiszakécske, Orgovány, Csengőd, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Szank, Tompa, Cece, Miszla, Nagydorog, Borjád, Szekszárd, Kölesd.

Ma a körzet állomásai: Kiskunlacháza, Ráckeve, Fehéregyháza, Homokszentlőrinc, Szalkszentmárton, Dunavecse.

Dicséret és elismerés illeti a gyülekezet jelenlegi pásztorát, Almási Mihály testvért és családját, akik időt, fáradságot nem kímélve ezt a rendkívül értékes kiállítást rendezték. Testvéreinknek nagy részük volt az imaház külső és belső szépítésének kemény munkálataiban is. Adjon az Úr mind nekik, mind a dömsödi gyülekezetnek és körzetének további sok erőt, áldást, örömet és mindvégig való kitartást a szent szolgálatban!

Aki pedig Dömsöd közelében jár, semmiképpen ne mulassza el megnézni e jól sikerült tárlatot!


(A képekre kattintva nagyban is megnézhetőek a fotók.)